Karácsonyi készülődés

Az életszakaszi krízisek harmadik része következne. De jön a karácsony, én is beállok a sorba, ez a bejegyzés szóljon a karácsonyról.

Amikor az ember lánya kezdő háziasszony, rettentően igyekszik 37 féle süteményt, legalább 7 főételt és 4 féle levest a karácsonyi asztalra varázsolni. Ezen kívül – ha már gyerek is van a családban – kézműveskedik, hangolódik a gyerekkel az ünnepre. Közben kisikálja kétszer oda-vissza az egész lakást, éppen nem festi újra a falakat. Mire eljön az ünnep, hulla fáradtan omlik le az asztal mellé, egy cseppet sem élvezve az egész hűhót. De legyen minden tökéletes! Sokáig igyekeztem én is így tenni, nem is szerettem. Már előre összerándult a gyomrom, ha belegondoltam a tennivalók hadába. Évek teltek így el, mert az ember azt hiszi, hogy akkor boldog ő és a körülötte lévők, ha karácsonyra csillog az ablak, egy porszem sincs a függönyön, de még a szekrény tetejének legutolsó csücskén sem. Hozta úgy is az élet, hogy 24-én még dolgoztam, de előtte is rengeteget, és nem volt nyolc fogás az asztalon, mert nem volt rá idő.

A karácsonyt ez nem zavarta, a gyermekemet sem, és ha így utólag belegondolok, engem sem. Persze hosszú volt az út oda, hogy valóban belsővé váljon bennem, hogy a karácsony a szeretet ünnepe. A szeretet nem igényel számtalan ételt, aminek a felét kidobáljuk az ünnep után. Nem igényli, hogy mindenhol fényfüzér lógjon, hogy minden ajándék tökéletes csomagolásban álljon a fa alatt. Nem kell képmutatónak és tökéletesnek lennünk. Nem kell a családi ünnepet feltöltenünk a netre ahelyett, hogy átélnénk. És nem kell szégyellnünk sem magunkat, mert nem úgy cselekszünk, ahogy megkívánja a hagyomány.

Ezzel persze nem azt akarom sugallni, hogy álljunk ellen az egész ünnepnek. Nem, éppen ellenkezőleg. Éljük át az ünnepet! De ezt engedjük meg magunknak is. Sokkal többet ér egy igazi boldog karácsony, mint egy fáradt.

Nálunk nincs sokféle főétel, sem sütemény. De van közös pihenés a kanapén, filmnézés, társas játék, beszélgetés, ha az idő engedi, sétálás. Nem fotózzuk le az ünnep minden pillanatát, hanem átéljük. Persze készítünk képeket, de nem kétszázat. És ha elfogy az étel, akkor főzünk másikat. Mi is készülünk, hangolódunk, kézműveskedünk, de nem azért, mert más is ezt csinálja, hanem mert élvezzük. Megosztjuk a felkészülés teendőit egymás között, és együtt csináljuk. Szerencsére sok családban már az apukák is aktív résztvevői ennek, könnyebbé téve a dolgokat és közös időt generálva ezzel.

Engedjük meg magunknak, hogy annyit tegyünk, amennyit valóban szeretnénk. Akárhogy is készülődünk, tegyük kedvünkből, szeretettel, örömmel.

Boldog karácsonyt kívánok!

karácsony