Nem vagyunk tökéletesek, ez így van jól. Nem vagyunk egyformák sem, ezért vagyunk képesek kiegészíteni egymást. Rendszerben létezünk – legyen az családi, munkahelyi, társadalmi. Rendszerben működik körülöttünk a világ. Mi magunk apró részét képezzük ennek a körforgásnak, hiszen mi mind működtetjük a saját kisebb-nagyobb rendszerünket. Olykor elakadunk, nehézségekbe ütközünk, krízist élünk át. Megbomlik körülöttünk a rend, vagy pusztán új dolgokkal találkozunk, amit nem tudunk beilleszteni a már meglévő rendszerünkbe.

Úgy leszünk képesek ismét harmonikus életet élni, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan állíthatjuk helyre a megbomlott egyensúlyt. Ehhez összefüggésében kell látnunk a dolgokat. Ahogy a cipész is megküzd a saját cipőjével, úgy mi magunk is a saját szemüvegünkön keresztül nézzük a problémáinkat. Ilyenkor jó, ha valaki segít meglátni azt a képet, amit érzelmi érintettségünk miatt nem veszünk észre.